Karácsonyi finomságok

Szilveszter reggele van. Ünnepek előtt már egy héttel a karácsonyra készültem és eszetlen sütkérezésbe temettem magam. Természetesen egy bolhányit megint túl lőttem a célon. Az egész azzal kezdődött, hogy mézeskalácsot kéne sütni. Azt mindenki szereti, legyen 2 kg lisztből. Sosem sütöttem még mézeskalácsot, úgyhogy úgy döntöttem, Limra receptje nekem tökéletes lesz. Szépen megsütöttem, Zsuzsival írókával szépen mindet megrajzoltuk. Ennek egyébként meg van a maga hangulata. Arról nem is beszélve, hogy napokig mézeskalácstól illatozik a lakás.

Mivel mindet megdíszítettük, Hannu meg rimánkodott, hogy ilyet bizony ő is szeretne, másnap lesütöttem még egy adag linzert, had kreaívkodjon bogyókám. Mondanom sem kell, az sem lett kevés. Mikor ezzel végeztünk, gyorsan neki álltam szaloncukrot gyártani. Ez amúgy egészen egyszerű és mondanom sem kell, a boltiak nyomába sem érnek. A dolgunk összesen annyi, hogy beszerzünk 4-5 féle aszalt gyümölcsöt, ( az enyémben volt sárgabarack, vörös áfonya, aszalt szilva és füge) ezeket húsdarálón ledaráljuk, jól összegyúrjuk. Étcsokit felolvasztjuk gőz fölött egy kis olajjal (nekem 1 tábla/0.5 dl), a masszából golyókat formálunk, olvasztott csokiban megmártjuk és sütőpapíron hagyjuk megszilárdulni.
Másnap bekevertem egy jó adag mézes puszedlinek és zabkeksznek valót, majd még hétvégén egy nagy tepsi zserbó is elkészült. A zserbó a gyengém. Nem szeretem ha sok rétegből áll. Így összesen 3 rétegnek való tésztát gyúrtam be. Így helyes kis szeleteket lehet vágni belőle, még akkor is megkóstolja az ember, ha már a karácsonyi vacsorán átverekedte magát.

Ó, majd elfelejtettem! Bencunak szülinapja volt még karácsony előtt, úgyhogy egy torta még oda is kellett. Mindenképp valami egyszerű, könnyű, de finom és mutatós tortát akartam készíteni. Így esett a választás az almakrémes répatortára. Maga a tészta lehet egy akármilyen répatorta, a krémet meg úgy oldottam meg, hogy vaníliás pudingba reszelt almát raktam. A tetejét egész egyszerűen az előző napi sütések "maradékaival" oldottam meg. Egy kis mézeskalács egy kis íróka, egy kis piros cukorka orrnak :) Az összes rénszarvas Bencinél landolt. Neki a torta nem is kellett. Mi "nagyok" viszont jól jártunk. Jó volt az a torta :)

Ezen kívül azt hiszem, hogy már csak kicsi cipócskákat sütöttem a karácsonyi vacsorához. A menü hagymakrémleves volt rozsos cipóban, sörben sült csülök vele sült hagymás krumplival és a temérdek sütemény, melyeket mondanom sem kell, azóta is osztogatok, mert lássuk be, ehhez a mennyiséghez 3 család is kevés lett volna, hogy elpusztítsa :)

Nem ígérem, hogy jövő ilyenkorra tanulok a hibámból, de legalább megpróbálom.

Apuéknál Zsuzsi nagyon egyszerűen megoldotta a sütemény kérdését. Mákos és diós guba volt amolyan pudingos rakottas formában. Mondanom sem kell, mennyei volt és nem hiányzott az 1000 féle egyéb karácsonyi süti.

Mai partira kivételesen nem tervezek hatalmas lakomát. Sütöttem két fehér cipót, ma még egy rozsosat, keverek be melegszendvics krémet és melegszendvics lesz a vacsora. Mindenki szereti, hamar elkészül a sütőben és jól is lehet vele lakni. Sörkorcsolyának most csak sajtos rúd lesz. Szintén viszonylag hamar elkészül és mindenki szereti.